Ne várj tovább – törődj a szeretteiddel, törődj másokkal
2014. január 27.
Ma találtam néhány gondolatot itt a wordpressen idézőnél Gabriel García Márqueztől.
Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, mert sajnálni fogod a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre…. Tartsd magad közelében azokat, akik neked a legfontosabbak és súgd a fülükbe, mekkora szükséged van rájuk. Bánj velük jól. Jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, sajnálom, bocsáss meg, kérlek, köszönöm….. Mondd ki a szerelmes szavakat…. A szavakat…. Mert senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért…
Azt hiszem, ezeket a gondolatokat ezerszer hallottuk már az idősebbektől…
Amikor az ember fiatal, nem érti miről papolnak neki. Aztán ahogy felnő, és először megéli, hogy már nem tudja elmondani valakinek, mennyire szereti, akkor, csak akkor kezdi megérteni, miről is beszéltek neki korábban.
Ekkor megfogadja, hogy mostantól majd igazán törődik a szeretteivel. És így is lesz. Ideig-óráig. Aztán jön az élet őrült taposómalma, mókuskereke, és szépen lassan visszaáll az eredeti rend. Míg valaki megint elmegy…
De akkor aztán tényleg megfogadja…
Jól vagyok és pont... 
Gabriel García Márquez (1927.[1][2] március 6. –), teljes nevén Gabriel José de la Concordia García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista. Élete legnagyobb részét Mexikóban és Európában töltötte; jelenleg Mexikóvárosban él.
Könyvei:
1955 – Söpredék (La hojarasca)
1961 – Az ezredes úrnak nincs, aki írjon (El coronel no tiene quien le escriba)
1962 – Mamá Grande temetése (Los funerales de la Mamá Grande)
1962 – Egy kék kutya szemei (Ojos de perro azul)
1962 – Baljós óra (La mala hora)
1967 – Száz év magány (Cien años de soledad)
1970 – Egy hajótörött története (Relato de un náufrago)
1972 – Hihetetlen és szomorú történet az ártatlan Eréndiráról és lelketlen nagyanyjáról (La increíble y triste historia de la cándida Eréndira y de su abuela desalmada)[4]
1975 – A pátriárka alkonya (El otoño del patriarca)
1981 – Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája (Crónica de una muerte anunciada)
1985 – Szerelem a kolera idején (El amor en los tiempos del cólera)
1986 – Titokban Chilében (Clandestine in Chile)
1989 – A tábornok útvesztője (El general en su laberinto)
1992 – Tizenkét vándor novella (Doce cuentos peregrinos)
1994 – A szerelemről és más démonokról (Del amor y otros demonios)
1996 – Egy emberrablás története (Noticia de un secuestro)
2002 – Azért élek, hogy elmeséljem az életemet (Vivir para contarla)
2004 – Bánatos kurváim emlékezete (Memoria de mis putas tristes)