Posts Tagged ‘törődés’

h1

Szánsz időt a szüleidre?

2014. január 19.

A normális szülők (szerintem a szülők többsége ilyen) gondoskodnak gyermekeikről születésüktől, csecsemőkoruktól kezdve, a gyermekéveiken át egészen a kamaszkoruk végéig, felnőttkoruk elejéig. Sőt, még utána is, miután a gyerekek felnőnek, és családot alapítanak féltő, szerető figyelmükkel kísérik, támogatják és vezetik őket ahol és amennyire tudják (és amennyire a gyerekek hagyják). A jó szülők nem hagyják magukra a már felnőtt, önálló gyermekeiket sem.

Egy nemrég a Facebookon megosztott kép (lásd fent) miatt kisebb eszmecsere alakult ki egy szűk csoportban arról, hogy tartozunk-e és mivel a szüleinknek. Azóta is motoszkál a fejemben ez a kérdés.

Számomra nagyon furcsa, ha azt látom, hogy valaki elhanyagolja a szüleit. Azt pedig különösen nem értem, amikor felnőtt emberek élősködnek a szüleiken, az ő pénzüket verik el, ahelyett, hogy ők nyújtanának támogatást. Sokat gondolkoztam, hogy mi lehet ennek az oka. Azt hiszem, az egyre nagyobb emberi önzés (nekem minden jár), és a tisztelet hiánya vezetett ide. Mára az emberek egymás iránti tiszteletének csak a nyomai maradtak. És ez igaz a szülőkkel szembeni tiszteletre is. Néha, amikor hallom, hogy egyes emberek hogyan beszélnek a szüleikkel, a bicska kinyílik a zsebemben. A tisztelet hiánya, és az egyre nagyobb önzés miatt egyre kevésbé tudunk szeretni, és egyre kevésbé vagyunk képesek hálásnak lenni.

Állítólag hazánk egy keresztény erkölcsök mentén szerveződő ország. És arról az alap parancsolatról, hogy „Tiszteld apádat és anyádat” valahogy sokan elfelejtkeznek.

A szülők, különösen az idős szülők tisztelete magában foglalja, hogy megóvjuk őket a gondoktól, és gondoskodunk róluk anyagilag (is), amikor rászorulnak, amikor ránk szorulnak. Szerintem a gyermekeknek igen is van felelőssége, kötelessége a szüleik iránt.

Ha az ember szereti a szüleit és lekötelezve, hálásnak érezi magát neki, amiért életet, otthont, ételt, ruhát és nevelést adtak neki. akkor ez a szeretet, tisztelet, lekötelezettség, hála arra fogja indítani, hogy gondoskodjunk idősödő szüleinkről, bármilyen nehézséggel jár is.

De amikor gondoskodásról beszélek, nem csak az anyagi gondoskodásról beszélek, hanem az érzelmi, szellemi gondoskodásról is. Sőt, sokszor ezek még fontosabbak. Van, amikor a szülő anyagilag képes ellátni magát, viszont az érzelmi gondoskodás hiányzik. Soha ne becsüld alá annak hasznát, ha meglátogatsz egy idős szülőt, ha időt szánsz rá, hogy egy kicsit beszélgess vele.

Tudom,hogy a szülőtartás a mai családjogban is létező kategória. Ha a szülő rászorult, magát eltartani nem tudja, kérhet a bíróságtól viszonzott tartást. De a magukra hagyott szülők nagy része ezt nem kéri, mert szégyelli a helyzetét. És ha egy gyerek odáig jut, hogy bíróságtól kell kérni, hogy törődjön a szüleivel, mert magától ezt nem teszi meg, azt én nem sokra tartom.

Továbbra is jól vagyok és pont

U.i.: Ma felhívtad a szüleidet?

h1

Bár csak veled lehetmék…

2013. január 15.

Aki szeretne veled lenni..szakít rád időt!